Kézdi család

Egy nagy múltú család nagyformátumú tagjairól olvashattok itt

A Kézdi család eredetét tekintve ősi székely család, első említésük 1096-ból való. Kézdi-Szék ős nemzetsége, a „Kézdi” előnév a székely nemzetségre utal, és csak az évszázadok alatt vált a család  „előnevévé”.

Hosszú évszázadok során a család tagjai vagy karddal védték a hazát (nemesi címüket, amely 1289-ből való, szintén harci vitézségükkel érdemelték ki), vagy államigazgatási emberként, vagy tudós férfiúként szolgálták Magyarországot.

A családnak több ága is lett az évszázadok során, ezek egyike a Komárom vármegyei, Szomoron lakó ág. Kézdi-Vásárhelyi Imre lett ennek a szomori ágnak az őse. 1837. február 11-én még Szatmárban született, de élete jelentős részét Szomoron töltötte. Öt gyereke közül négy itt is született.

1860-ban Pesten tanult, „jogtudor”, jogász lett, majd Bécsben, illetve Párizsban a Sorbonne-on tanult tovább. Orvos és jogász végzettséget szerzett. Közben 1864-ben elvette feleségül Kézdi Vásárhelyi Malvinet (1841-1927), és együtt éltek Párizsban, ahol első gyermekük Csilla, 1867-ben született. Itt megismerkedett Madarász Viktorral, a híres festővel, aki őt többször felkérte történelmi tárgyú festményeihez modellnek.

Második gyermekük – Etele – már a szomori „úrilak”-ban született 1872-ben. Itt kezdett el régészkedéssel foglalkozni. Ebben valószínűleg szerepe lehetett a Tinnyén lakó Kézdi-Vásárhelyi Gézának (1838-1920), aki a maga korának híres régésze volt.

Kézdi-Vásárhelyi Imre feltárta a Gyermely-Szomor közötti római hadiút maradványait (amely Aqvincumból vezetett Brigetio-ban, a mai Szőnybe, a Duna partjára). Az egyik általa feltárt sírkőről a német történész Mommsen is írt értekezést.

Kézdi-Vásárhelyi Imre könyvtára híres volt az egész környéken, hiszen nemcsak, hogy sok könyve volt, hanem az általa feltárt régészeti kincsek közül néhány szolgált díszül.

A régészeti munkássága mellett megmaradt orvosnak is – Szomor falu lakói emiatt is megtartották jó emlékezetükben.

Az ő életében a szomori „úrilak” kellemes, szép hely lehetett a fényképek tanúsága szerint. Szépen gondozott volt a parkja is, rendben tartották a belső területeket és a pincét is.

Kézdi-Vásárhelyi Imre 77 évesen halt meg. Hosszú, tudósi életet élt. Méltó arra, hogy nevét iskolánk felvegye és így megőrizze a család nevével együtt.

Névadónk: Kézdi-Vásárhelyi Imre

Kézdi-Vásárhelyi Imre

 Családfa Vásárhelyi Imre felmenőivel

Családi képtár

SÉTÁLJATOK VELÜNK A MÚLTBA ÉS ISMERKEDJETEK MEG NÉVADÓNK SZOMORI OTTHONÁVAL

Szomor  a Dunántúl északkeleti részén, Komárom-Esztergom-, Pest-, és Fejér megye hármas találkozásánál, Budapesttől 35 km-re, a Gerecse hegység és a Zsámbéki medence között fekvő település.

Szomor az ősidők óta lakott terület volt. Az egykori római provincia. Pannónia kelta-római lakóit hunok, majd avarok váltották fel.  

Szomori képeslap
A szomori kápolna

Fejlődését segítette, hogy a két királyi székhelyet, Esztergomot és Székesfehérvárt összekötő főútvonal mellett feküdt, így sokszor kereskedők, szerzetesek, királyi hadak vonultak át területén.

Első írásos említése az 1269 évek második feléből származik. Az Árpád-kori falut a törökök majdnem teljesen lerombolták.  Újjáépülését követően, református magyarok lakták a falut egészen  1760-ig, amikor is a település a  Sándor család kezébe került. A római katolikus vallású új földesúr elkergette református hitű magyar lakóit és helyükbe katolikus svábokat hívott a környékről. Több helytörténet és az eredeti írás Szomor község honlapján

SZOMOR TÖRTÉNETÉNEK MÁSIK MEGHATÁROZÓ NAGYBIRTOKOS CSALÁDJA A KÉZDI-VÁSÁRHELYI CSALÁD VOLT, MELY A XIX. SZÁZAD ELEJÉN KASTÉLYT ÉPÍTETT A TELEPÜLÉSEN. LEGHÍRESEBB LESZÁRMAZOTTJA – A FALU JÓTEVŐJE – KÉZDI-VÁSÁRHELYI IMRE VOLT, AKI MAGYARORSZÁGI TANULMÁNYAI UTÁN BÉCSBEN ÉS A PÁRIZSI SORBONNE EGYETEMEN TANULT ÉS SZERZETT JOGI ILLETVE ORVOSI DIPLOMÁT. HÁZASSÁGKÖTÉSE UTÁN VÉGLEG LETELEPEDETT A FALUBAN ÉS AKTÍV RÉSZESE LETT A FALU ÉLETÉNEK, DE A MEGYE IRÁNYÍTÁSÁBAN IS RÉSZT VETT. MAGAS SZINTRE FEJLESZTETT HOBBIJA VOLT A RÉGÉSZET, SZOMOR TERÜLETÉN TÖBB RÓMAI KORI EMLÉKET IS KIÁSOTT, JELENTŐS ARCHEOLÓGIAI GYŰJTEMÉNYE MA A NEMZETI MÚZEUMBAN TALÁLHATÓ.

A kép közepére kattintva a fotók nagyobb méretben és tetsző ritmusban lapozgatva is megtekinthetők.

A képek közepére kattintva szinte érezhetjük az ódon falak illatát…

A kép közepére kattintva mintha mi is a múltbéli parkban sétálgatnánk…

Élünk, mint a fák, gyökerünk a múltból éli túl... (Grecsó Krisztián)