Kedves Szülők!
A remélhetően egyszeri és soha meg nem ismétlődő, különleges Pünkösdi ünnepi napok után végre indul az élet, és mi tagadás, az oly sokszor szapult mókuskerék felpörgése ezúttal nagyon jó érzéseket kelt bennünk. Vágjunk akkor bele!
Az életünk különböző területeit érintő nyitások úgy tűnik, a tanévzáró és ballagási ünnepségünket nem érintik, így jelenleg arra készülünk, hogy augusztus végén tartjuk meg a szokásos ünnepélyes keretek között. Azt szeretnénk ugyanis, hogy a családtagok, rokonok, barátok ott lehessenek, láthassák diákjainkat iskolánk legfontosabb és legszebb eseményén.
A bizonyítványokkal, azoknak a gyerekekhez juttatásával kapcsolatosan jövő héten tudunk információkkal szolgálni, azonban ettől függetlenül pénteken nálunk már véget ért a tanév érdemi része. Minden tanulónk neve mellett ott ragyognak a különböző tantárgyakból szerzett érdemjegyek, egyelőre még nem hivatalosan, mert tantestületi osztályozó értekezletünket e hét péntekjén fogjuk megtartani, ahol aztán véglegesítjük az osztályzatokat.
Talán mondanom sem kell, hogy ennek a tanévnek a végén, a rendkívüli helyzetet figyelembe véve fogjuk értékelni tanulóink szorgalmát, teljesítményét, ugyanazzal a szemlélettel, ahogy igyekeztünk segíteni a családoknak az otthoni tanulásban az elmúlt három hónapban.
Sok fórumon el fogom mondani, de már itt is megteszem. Őszintén csodáltuk diákjainkat és szüleiket azért a kötelességtudó, együttműködő hozzáállásért, amit tanúsítottak az online oktatás során. A kézdis családok mindig híresek voltak az iskolához fűződő lojalitásukról, de amit ebben az embert próbáló időszakban tapasztalhattunk, az örökre beíródik a Kézdi aranykönyvébe.
Át kell, hogy váltsak egy közvetlenebb hangnemre, hogy leírhassam:
Fantasztikusak voltatok, elmondhatatlanul büszkék vagyunk rátok, drága kézdisek!
Visszatérve feladatainkhoz, azt is meg kell köszönnöm a szülőknek, hogy kérésünkre időben jeleztek vissza a táborokkal és felügyeletekre vonatkozó igényekkel kapcsolatban, segítve ezzel adatszolgáltatási kötelezettségeink teljesítését.
A balatoni tábort jeleztük már, hogy meg lesz tartva, csütörtökig várjuk rá a jelentkezéseket. Ebben az esetben is fontos lenne a határidő betartása, amit előre is köszönünk, mert nagyban segíti a szervezést.
Ismert, hogy június utolsó két hetében, és augusztus utolsó hetében napközis felügyeletet kell biztosítanunk. Erre még nem kértük a családoktól a jelentkezéseket, de a héten ezeket az igényeket is fel fogjuk mérni.
Egyelőre semmi újabb információt nem tudunk az állam által támogatott többi nyári napközis táborról. Az időszak nyolc hetéből ötöt vállaltak pedagógusaink, melyek közül a németes és a művészeti tábor biztosan meg lesz tartva. A másik három hét nagyban függ az állami támogatástól, várjuk továbbra is a pozitív híreket, addig kis türelmet kérünk.
A tanévből megmaradt két hibrid héten, bár hivatalosan online oktatás van érvényben, diákjaink zöme (75 diák) már bejár majd az iskolába, a többiek otthon várják a vakációt. A szülők visszajelzéseiből minden tanulónkról tudjuk, hogy mikor megy haza az iskolából, és milyen étkezést igényelt. A napok menetrendjét itt most nem ismételném el, az osztályfőnököktől mindenki tájékoztatást kapott.
Lesz a héten azonban két különleges nap, melyre ki kell, hogy térjek. Csütörtökön a Nemzeti Összetartozás Napján, Trianon 100 éves évfordulóján igazán tartalmas, szép programmal készülünk. Ez a nap javarészt tehát az ünnep jegyében zajlik, a részletes programról az osztályfőnökök írnak majd.
Pénteken pedig szeretnénk a gyerekeknek örömet szerezni egy „Karanténos gyereknap” megrendezésével, melyre természetesen a képernyők előtt ülő, otthon maradt tanulóinkat is szeretettel várjuk, mert nekik is tudunk vidám programot nyújtani.
Az iskolai eseményre viszont ezúton hívnám a lelkes szülőket, hogy jöjjenek ők is, és ha van kedvük, segítsenek nekünk a nap megrendezésében! Keressék bátran az osztályfőnököket, és egyeztessenek ötleteikről, részvételükről. Bízom benne, hogy sokan el tudnak jönni majd, a segítséget pedig előre is köszönjük!
A következő két héten azokról a gyerekekről sem feledkezünk meg, akik nem jönnek iskolába. Számukra minden nap különböző játékos feladatokat adunk, hogy ne érezzék magukat magányosnak, de nem kell félni, felelés, dolgozat már nekik sem lesz.
Szeretném egyértelműsíteni, hogy gyermekeiket a családok saját felelősségükre engedjék iskolába jönni. Nem életszerű egy iskolai közegben bárminemű korlátozás a gyerekek érintkezésében, nem is szeretnénk, ha ilyen kötöttségekkel lennénk együtt. Ugyanakkor tiszteletben tartjuk az otthonmaradás mellett döntő családok véleményét is, elfogadjuk, semmi gondot nem jelent, ha bármilyen okból gyermeküket visszatartják.
A legfontosabb, hogy most akkor kezdjünk el élni.
Bátran, hittel, reményekkel telve, mindig a fénybe nézve!
Folytatódjék hát a játék!
Kalandra fel!
Barátsággal,
Orosz Attila
